Bejelentkezés Hírlevél

Nagy Károly cikkei

Nagy Károly  |  2021. február 25. Adó

Az adómérték konfiskáló jellege

Az adómérték konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan. Az adóalanyok teherviselő képessége azonban nem ingatlanonként külön-külön vizsgálandó: nem elégséges csak az ingatlanok forgalmi értékéhez viszonyítani az adóterhet, hanem az adó vagyont elvonó jellege meghatározásakor az adóalany teherviselő képességét az adóalany által tulajdonolt vagyontömeghez mérten kell figyelembe venni. A következőkben egy érdekes bírósági döntést részletezünk.

Nagy Károly  |  2021. február 17. Cégvilág

A hiedelem és a valós elszámolás kapcsolata

A szerződő felek között sok esetben az elszámolás alapja a teljesítésigazolás. Azt, hogy ennek tartalmát a rögzítik-e vagy sem, a Feleken múlik. Amennyiben a teljesítésigazolásban rögzítettekkel szemben a munka elvégzésére nem, vagy nem a rögzített mennyiségben került sor, annak kell igazolnia, aki meg kívánja dönteni a teljesítésigazolásban foglalt jognyilatkozatok tartalmát. Jogeset.

Nagy Károly  |  2021. február 10. Adó

Illetékfizetés: nem mindegy, hogy mentes vagy sem…

Az illetékfizetési kötelezettség megítélésekor az Itv. szabályozási rendszeréből kell kiindulni, nem pedig az adott épület létrehozását, építését szabályozó előírásokból. A következőkben egy ezt részletező bírósági esetet mutatunk be.

Nagy Károly  |  2021. február 4. Munkaügyek

Jogeset: a versenytilalmi megállapodás részletei

A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie. Abban az esetben, ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani. A következőkben a témát taglaló bírósági esetet mutatunk be.

Nagy Károly  |  2021. február 3. Adó

Kúriai ítélet transzferárazásról

A transzferárazás során alkalmazható portfólió-szemlélet nem az üzemi eredmény kiszámítására ad iránymutatást, hanem azt határozza meg, hogy a fő szabály szerinti ügyletenkénti elemzéstől mely esetekben van lehetőség eltérni. A következőkben ezt tárgyaló Kúria által hozott döntést mutatunk be.

Nagy Károly  |  2021. január 28. Cégvilág

Bírósági ítélet: pénzfelvétel a vállalkozás számlájáról

A gazdasági társaság számlájáról pénzt felvevő személyt terheli már az adóigazgatási eljárásban is annak bizonyítása, hogy az összeggel a társaság felé elszámolt vagy azt a társaság érdekében használta fel. A polgári perrendtartásról szóló törvényt nem sérti, ha a bíróság értékeli azt, hogy az adózó az őt terhelő bizonyítás esetén mikor hivatkozik valamely bizonyítékra.

Nagy Károly  |  2021. január 27. Adó

Fontos kúriai ítélet áfa-ügyben

Nem elegendő az értékesítési láncban távolabb álló adózók magatartásából következtetni adózó aktív magatartására, ahhoz legalább az elősegítés vagy a támogatás formáját öltő saját közreműködésnek kell fennállnia. Ennek bizonyítása hiányában az adólevonási jog megtagadásához elengedhetetlen a „tudta vagy tudhatta volna” feltételek fennállásának igazolása.

Nagy Károly  |  2021. január 21. Adó

Érdekes kúriai ítélet az iparűzési adóról

Helyiadó-ügyben adómentességét az adózónak kell bizonyítania, így azt is, hogy a tulajdonában lévő malmot nem ipari tevékenységre, hanem gabonatárolásra használja. A következőkben egy érdekes Kúria által hozott döntést mutatunk be.

Nagy Károly  |  2021. január 20. Adó

Érdekes kúriai ítélet a jövedéki adóról

Jövedékiadó-ügyben nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli annak a bizonyítása, hogy a tulajdonjoga ellenére a birtokosi minősége megszűnt. A következőkben a témában a Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.

Nagy Károly  |  2021. január 7. Adó

Kúriai ítélet: áfamérték változása szerződéses viszonyokban

Az általános forgalmi adó utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő.